Hol születnek haikuk a Káli-medencében? – avagy egy felemelő este a KKKA Irodalmi és Képzőművészeti Klubjában

Amikor nekem szegezte barátom a kérdést, bevallom, néztem rá, mint az a bizonyos Rozi a moziban. Fogalmam sem volt. Azt tudtam, hogy a Balaton-felvidék tele van rejtett kincsekkel. De azért ehhez rendesen meg kell kapargatni a felszínt, gondoltam. Tévedtem.
Mert barátom kezembe nyomta a Káli Kövek Közhasznú Alapítvány  KKKA Képzőművészeti és Irodalmi klubjának összevont programjára szóló meghívóját és ez segített a megvilágosodásban.
Ugyanis a haikus rejtett kincs az esztendő felét Pálkövén töltő Szentkirályi Fittler Józsefet takarta,
akinek verseiben gyönyörködhetett az, aki szeptember utolsó szombatján Kővágóörsre látogatott.
Haikut írni nem egyszerű dolog. Az ember azt hinné, hogy három rövid sor - ez bárkinek könnyen megy. Pedig éppen ebben rejlik nehézsége: röviden és kötötten kell leírnia/elmondania azt, amit más költők versszakokon keresztül fejtenek ki.
Ültem a kővágóörsi művelődési ház nagytermében – és a közönség egyik tagjának kifejezését kölcsön véve – tátott szájjal hallgatva a verseket, amelyeket Kolti Helga, a Veszprémi Petőfi Színház korábbi igazgatója értő és erős tolmácsolásában hallgathattunk.
A fentiekből kiderülhetett, hogy nem mondhatom el magamról, hogy sok haiku szerzőt ismerek vagy, hogy kívülről ismerem a magyar haiku irodalmat, de azok a versek, melyeket ezen az estén megismerhetett a szüret ellenére is szép számmal megjelent publikum, valószínűleg a legjobbak közül valók. Szívig hatoltak, lélekre hatottak. Nehéz volt tőlük szabadulni.
S hogy hol volt itt a képzőművészet? Hát a falakon. Ott ugyanis
Lengyel Zsüliett grafikái sorakoztak, melyeket a költő verseihez készített
és melyekkel a legutóbbi "Sorslángocskák" című kötetét is illusztrálta.
És volt még meglepetés. A Kőfesztről már jól ismert Horti Zoltán egy japán mesét mondott a Kőtörőről, míg kiderült az is, hogy Szentkirályi Fittler Jószef nemcsak írja a haikukat, hanem meg is éli a mögötte rejlő kultúrát. A versek között rövid japán irodalomtörténetet, élménybeszámolókat, életképeket villantott fel a szerző, közelebb hozva a hallgatósághoz a japán irodalmat, azon belül is a haiku-t, mely a távol-keleti országból hódította meg a világot.
Tartalmas, lélekápoló szombat délutáni program volt a Káli Kövek Közhasznú Alapítvány irodalmi és képzőművészeti estje. Meggyőzött, hogy a következőn is ott a helyem.
És még valami: sokan kérdezik ismerőseim közül, hogy mit csinál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt 2021-ben, amikor csak másfél év múlva lesz a nagy attrakció. Hát, például támogatja ezt a rendezvényt, felelhetem nekik. Azzal a kiegészítéssel: és milyen jól teszi!
NAGYok - LÁZÁR CSABA, NÉGYESSY KATALIN
Ki feszül föl a szivárványra -  Ott fönn tűnődöm, mennyei betűkön - Nagy László és Nagy Gáspár műveiből, ősbemutató


Lázár Csaba harmadik alkalommal vitte el a Káli-medence szívébe ismert hazai költők gondolatait. Arany János és Ady Endre után ezúttal Nagy Gáspár és Nagy László műveiből állította össze irodalmi estjét, amit a KŐFESZT látogatói Balatonhenyén láthattak.