Torockó Salföldön - szombaton mutatják be Klotz Miklós albumát

Klotz Miklós hivatásos fotográfus gyermekként Balatonbogláron vette kezébe először a gépet, hogy megörökítse a számára fontos pillanatokat. Székesfehérvári diákévei alatt olyan bíztatást, támogatást kapott e téren, hogy egyértelművé vált az útja. Fotográfus tanoncként Őri Tóth István mellett tanulta meg a szakma fortélyait, és indult el a művészi fotózás felé. Bejárta a világot, majd két évtizede Torockóba érkezett. Megérkezett. Erről tanúskodik a Torockó és viselete album minden képe.

Klotz Miklós igényes kivitelű könyve 17 év gyűjtőmunkájának eredménye.

"A könyv, amely 17 év alázattal végzett munkának a szürete: értékeket bemutató érték. Az unitárius Torockó azon tárát jelenti, ami nem csak kordokumentum, de felemelő esztétikai élményt is nyújt mindenkinek, ki kezébe veszi. Az igényes kiadványnak a lapjai nem rejtenek, hanem megmutatnak. Feltárnak egy olyan világot, amely megragadóan egyedi. Betekintést adnak egy olyan közösség életébe, amely a legapróbb részletekig elmenő, szerteágazó odafigyeléssel teremtett erényeset. Tárgyit és szellemit egyaránt. Amit igényességével, teljes lényét megkövetelő odaadásával, akarásával, szemfülességével, újraértelmező tehetségével, munkájával a torockói ember Isten segítségével megalkotott, azt igyekszik megmutatni a legnagyobb tisztelettel és alázattal. A világ változik, s benne mi magunk is. Ennek a ténynek engedelmeskedve el kell mondani, hogy néhány, a könyv által feltárt és megmutatott valóság/arc már a múlté, de az is tény, hogy mindezek ma is hatnak és meghatároznak. Klotz Miklós kiadványa joggal sorolható be azon nyomdatermékek közé (Jókai Mór: Egy az Isten, Gyallay Pap Domokos: Vaskenyéren, Ignácz Rózsa: Torockói gyász, Furu Árpád: Torockó népi építészete, Tamáska Máté: Torockó felfedezései), amelyek mérföldkövet jelentenek a közösség életében."

- írta a könyvről Csécs Márton Torockó unitárius lelkésze.

A Torockói patak völgyében elterülő két település, Torockó és Torockószentgyörgy külön tájegységet - talán a legkisebbiket - alkot az erdélyi tájegységek között. Földrajzi sajátossága miatt (szűk völgyben levő viszonylagos elszigetelt fekvés), etnikai helyzete miatt (magyar szigetként van jelen – leszámítva a szomszédos Aranyosszéket - a többnyire románlakta szomszédos települések között), lakóinak egykori foglakozása miatt és az abból adódó anyagi helyzete miatt, lakóinak német és magyar származása miatt teljesen különleges, egyedi népművészeti formái alakultak ki az itteni településeknek. Így tehát érthető, miért annyira különleges telekrendezése, lakóházainak jellege, festett bútorzata, de legfőképpen népviselete.

Az album bemutatja Torockó építészetét, temetkezési szokásait és viseletét, mely a teljes Kárpát-medence magyar néprajzi tájegységei között a maga nemében egyedülálló. Sajátosságára többen figyeltek fel az évek alatt, a róla szóló kutatások és leírások bő száz évnél korábbra is visszanyúlnak. A torockói viselet az egyik legváltozatosabb magyar népviselet. Mindez legfőképpen az ittlakók több évszázadon át folytatott foglalkozásának, a vasbányászatnak tudható be. A vasbányászat a 19. század utolsó harmadáig biztosította a lakosok fő megélhetési lehetőségét, illetve jól jövedelmező foglalkozás lévén azt az életformát, ami által a torockóiak egyre inkább kezdtek kitűnni egyszerű falusi mivoltukból. Torockó a vas értékesítése által hamarabb kapcsolatba került és állandó kapcsolatban állt közelebbi vagy távolabbi vidékek városaival, vásáraival, az ott élő magyar, szász és román lakosokkal, kereskedőkkel. Ez által nemcsak a viseletéhez szükséges alapanyagokat tudta könnyebben és hamarabb beszerezni vidékbeli szomszédainál, de így lehetősége nyílt a polgárság életformájával, annak öltözetével is jobban megismerkedni. A torockói viselet változatosságát és gazdagságát az adja, hogy alkalmak és korosztályok szerint mindig más és más. Ezt a fő jellemvonását ismerték fel mindazok, akik a helyi viselettel eddig foglalkoztak és leírták azt.

A könyv bemutatójára szeptember 30-án 16 órakor kerül sor Salföldön a Káli Fecske kulturális központban.